Lustaságnak tartja az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, hogy a romániai magyar közösség az anyanyelvhasználat érdekében nem él a Dan Tanasă által is alkalmazott beadványokkal A tanács épp egy ilyen panasz nyomán bírságolta meg Csíkszereda polgármesterét – írja csütörtöki címlaptörténetében a Csíki Hírlap.
Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke szerint a Dan Tanasă által elindított folyamat az uszításról is szól. „Közösségünk lustaságának nevezném, hogy mi nem használjuk ezeket az eszközöket, nem fogalmazunk meg megkereséseket az anyanyelvhasználat érdekében. A legnagyobb gond az, hogy nem visszük ki ezeket az eseteket Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert az ilyen ügyeket, mint a Községháza felirat kérdése, fütyülve megnyernénk ott. Véleményem szerint még a székely zászlós eseteket is” – állítja a Csíki Hírlapnak a jogász végzettségű Asztalos.
A diszkriminációellenes tanács elnökét a Csíkszereda polgármesterére nemrég kirótt 2000 lejes bírság kapcsán kereste meg a napilap – ezt azért rótta ki a tanács, mert a polgármesteri hivatal két álláshirdetésben is kötelező feltételként jelölte meg a magyar nyelv ismeretét. Az álláshirdetések 2014 novemberében jelentek meg, ennek kapcsán a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) tavaly májusban nyújtott be panaszt, a diszkriminációellenes tanács pedig decemberben hozott döntést. Ez elmarasztalja Csíkszereda polgármesterét, egyúttal 2000 lejes bírság kifizetésére kötelezi, mert az indoklás szerint „a polgármester intézménye etnikai alapon diszkriminálta a románokat”.
A két álláshirdetés közül a humán erőforrás irodához keresett személy esetében találták hátrányosan megkülönböztetőnek a magyar nyelv ismeretére vonatkozó feltételt, az urbanisztikai és területrendezési iroda munkatársa számára viszont nem. „A munkaköri leírásban nem tudták bizonyítani, hogy szükséges számára a magyar nyelv ismerete, hogy az a személy napi kapcsolatban van az állampolgárokkal, mert ilyen tevékenységet végez. Minden állás esetében nem lehet kiírni a magyar nyelv ismeretének elvárását, csak olyanoknál, amikor ez bizonyítottan szükséges” – magyarázta az újságnak az elnök. Hozzátette, egy közigazgatási intézményben, ahol van tíz alkalmazott, és közülük négy-öt ismeri a magyar nyelvet, nem lehet elfogadtatni, hogy mind a tíz ismerje a magyar nyelvet.
„Ezeket esetről esetre meg kell vizsgálni, olyan is volt, amikor egy igazgatói állásnál azt mondtuk, igen, a magyar nyelv ismerete indokolt, de a bíróság visszautasította a döntésünket” – példálózott, hozzátéve, sok az ilyen beadvány, és a legtöbb Dan Tanasătól érkezik. Mint elmondta, panasz esetén egyik kollégiumi tag javaslatot tesz az orvoslásra, ha van más vélemény, szavazásra bocsátják, ha nincs, akkor egyhangú a döntés. A bírságokról külön döntenek. Az említett bírságról történt szavazáskor az elnök és a kollégium egy másik tagja figyelmeztetést kért, a többség viszont pénzbüntetést.
A Csíki Hírlap azt is megtudta, hogy szerdán a Csíkszeredai Sportklub igazgatói tisztségére kiírt álláshirdetés hasonló feltétele miatt benyújtott panaszról is döntöttek, és mivel itt sem tudták bizonyítani, hogy indokolt a magyar nyelv ismerete, figyelmeztetésben részesítik az illetékest.
Szerző: Kovács Attila
Forrás: szekelyhon.ro
2016.01.28.