Elsősorban a romák diszkriminációja miatt marasztalja el Romániát az Európa Tanács emberi jogi szervezete, a Rasszizmus és intolerancia elleni európai bizottság (ECRI) tegnap nyilvánosságra hozott jelentése, de felhívja a figyelmet a magyar közösség sérelmeire is. Megjegyzik, hogy kettős mérce érvényesül a székely szimbólumok tiltásakor, és sürgetik az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását is.

Főleg a romák hátrányos megkülönböztetése miatt bírálja Romániát kedden közzétett jelentésében az Európa Tanács (ET) rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottsága (ECRI). A dokumentum a magyarságot is sérülékeny közösségek között említi.

A SZÉKELY NEMZETI TANÁCS FELHÍVÁSA

A legújabb változat szerint őszre tervezi a székelyföldi autonómiastatútum véglegesítését és parlamenti beterjesztését az RMDSZ és az MPP közös munkacsoportja – derült ki Kulcsár-Terza József háromszéki MPP-elnök tegnapi sajtótájékoztatóján. A két héttel ezelőtti első – és eddig utolsó – találkozón abban állapodtak meg, hogy a vakáció alatt idejük és lehetőségük lesz az egyeztetésre.

A területi autonómia és „mindenféle szakadár törekvés” betiltásáról terjesztett törvénytervezetet hétfőn a bukaresti parlament elé Bogdan Diaconu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője.

A Kovászna megyei tanács ülésén Kulcsár Terza József a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke firtatta, hogy milyen sorsra jutott a korábbi próbálkozás.

Egy lépés előre, kettő hátra – ismét ez jellemző az erdélyi magyarság jogérvényesítésért vívott küzdelmére. Kor­mányra került az RMDSZ, és mintha csak a helyben topogás, a hátrafelé araszolás szaporodna.

Eleget tett a kézdivásárhelyi önkormányzat a táblabírósági végzés előírásának, így pénteken levették a székely zászlókat a város főteréről. A jelképek éltüntetése ellen csütörtök este tüntetést is szerveztek.