Sepsiszéken is készülnek a szombati őrtűzgyújtásra, a tervek szerint öt gyülekezési pont és számos kivilágítási helyszín lesz, Hidvégre, Sepsiillyefalvára, Kökösbe, Rétyre és Uzonba várják a részt venni szándékozókat.
Felső-Háromszéken szombaton öt határponton, Gelence, Ozsdola, Lemhény, Bereck és Esztelnek községben gyúlnak ki az őrtüzek – tudtuk meg Péter Jánostól, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnökétől, az egyik főszervezőtől.
A Székely Nemzeti Tanács lármafa-kezdeményezésének Gyergyószentmiklós és Gyergyószék többi határtelepülése is részese lesz.
Tíz település tizennyolc helyszínén gyűlhetnek össze a csíkiak szombaton Székelyföld határainak megvilágítása céljával. A tudnivalókról Veress Dávid számolt be.
A csíki határtelepülések többségében két őrtüzet − egyet a településen, egyet egy magaslati ponton − gyújtanak október 24-én, Székelyföld határainak kivilágítása alkalmával. A hétvégi eseménnyel Székelyföld oszthatatlanságára hívnák fel a figyelmet.
A román külföldi hírszerzés (SIE) volt vezetője, Ioan Talpeș szerint 1990-ben tárgyalások folytak Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről, a lehetőségért cserébe Románia fel kellett volna adja „Erdély egy részét”.
Románia közigazgatási átszervezése, melynek során a területi szervezés új szintjét – a közigazgatási régiókat – is be akarják vezetni, évek óta napirenden van.
Az Európai Parlament védelmét kérte a „fenyegetett” romániai magyar közösség számára Brüsszelben Tőkés László. Közben Potápi Árpád államtitkár úgy véli: ha a székelység eléri a területi autonómiát, akkor minden értelemben saját kezébe veheti a sorsát.
A magyar történelmi egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedését is felrója Bukarestnek az Egyesült Államok külügyminisztériumának éves jelentése, amely a vallásszabadság helyzetét vizsgálja a világban.