A székely autonómiaküzdelem fő szereplője a Székely Nemzeti Tanács, amely a Székelyföld őshonos közösségének, a székelyeknek alulról megválasztott közképviseleti szervezet, célkitűzése Székelyföld területi autonómiájának elérése. A Székely Nemzeti Tanács 2003. október 16-án alakult meg Sepsiszentgyörgyön a korábban megválasztott települési és széki székely tanácsok küldötteiből, és az autonómia statútumot kidolgozó Dr. Csapó I. Józsefet választotta elnökének. Jelenlegi elnökét, Izsák Balázst 2008-ban választották meg, majd 2013-ban újraválasztották. Ülései során a szervezet az általa elfogadott autonómia statútum szellemében több fontos határozatot is hozott. 2004-ben elfogadta Székelyföld autonómia statútumát, 2006-ban majd 2009-ben népszavazást szervezett Székelyföldön az autonómiáról, 2006-ban összehívta a Székely Nemzetgyűlést, majd 2009-ben az Önkormányzati Nagygyűlést, amely elfogadta Székelyföld hivatalos jelképeit: a címert, a zászlót és a himnuszt. A Székely Nemzeti Tanács által szervezett egyik legfontosabb megmozdulás a 2013. március 10-i marosvásárhelyi megemlékezés volt a Székely Szabadság napja alkalmából, ahol mindegy 30 ezer résztvevő követelt autonómiát a székelységnek, másik pedig a 2013. október 27-én egy 54 km-es távon tartott ún. Székelyek Nagy Menetelése elnevezésű tiltakozó akció a román kormány beolvasztási törekvései ellen mintegy 150 ezer résztvevővel. Mindkét megmozdulást támogatták a határon túli magyar civil szervezetek is, így mindkét alkalommal Budapesttől Brüsszelen keresztül Los Angelesig és Canberráig szimpátiatüntetések zajlottak a román külképviseletek előtt.

Bővebb információ a Székely Nemzeti Tanács tevékenységéről, határozatairól a szervezet honlapján olvasható: www.sznt.sic.hu

A Székelyföldön őshonos, magyar nemzeti önazonosságú székelység igényli e történelmi terület autonómiáját, a nemzetközi dokumentumokban feltüntetett előírásoknak és az Európai Unió államaiban alkalmazott megoldásoknak megfelelően.