A kapcsolat normalizálódására, sőt szorosabbá fűzésére utal a szerdán megrendezendő marosvásárhelyi ünnepi esemény, melyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) küldöttei együtt emlékeznek meg az 1920. június 4-i trianoni békediktátumról. A két szervezet ugyanakkor több közös határozat-tervezetet is elfogadni készül.

A fejlesztéspolitikában szükséges szemléletváltásról, a székelyföldi társadalom szerkezetének jellemzőiről, a területi autonómia esélyeiről geopolitikai kontextusban, szórvány és tömb viszonyáról esett szó azon a kétnapos konferencián, amelyet a Domokos Géza Egyesület szervezett Cselekvési alternatívák Székelyföldön címmel Sepsiszentgyörgyön a megyeháza kis gyűléstermében szerény részvétel mellett csütörtökön és pénteken.

Vélt titkosszolgálati lejárató és megfélemlítő kampány miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a romániai főügyésznél Árus Zsolt gyergyószentmiklósi vállalkozó, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke.

A határon túli magyarok emberi jogainak védelme érdekében végzett munkájáért a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vette át a brüsszeli magyar nagykövetségen Pierre Gillet belga római katolikus pap, a Belgiumban működő Emberi Jogok Közép-Európai Bizottságának elnöke.

Két hónapon belül készülhet el az előterjesztés a kormánynak, amelynek alapján dönthet a nemzetpolitika új irányairól – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár az M1 aktuális csatornán tegnap. Potápi Árpád János hangsúlyozta: a nemzetpolitikai intézményrendszer felállítása, a támogatáspolitika megalkotása után új irányokat kell szabni a nemzetpolitikának.

A marosvásárhelyi Postaréten néhány tucat résztvevő jelenlétében koszorút helyezett el Marosvásárhely Székely Tanácsa, a Székely Kaszinó és Fodor Imre a székely vértanúk emlékművén pénteken este 6 órakor.

Hetek óta téma a sajtóban, hogy Maros megye kormánymegbízottja arra szólította fel Makfalva önkormányzatát, távolítsa el a Hármasfalu egykori településneveit jelző út menti táblákat. A lakosság kitart a táblák mellett, az önkormányzat nemet mondott az államhatalmi szerveknek, és népszavazás kiírásán gondolkodik.

Három Erdély-kép létezik, a románoké, a magyaroké és az eltűnőben lévő szászoké – vezette fel Cziprián-Kovács Loránd egyetemi tanár a kolozsvári Sorin Mitu történész előadását a Vox Populi közéleti vitafórumon kedd este a sepsiszentgyörgyi Babeş–Bolyai Tudományegyetemen. De hiába e sok Erdély-kép, ha Erdély csak egy van – replikázott a kolozsvári BBTE Történelem Karának tanára, aki előadásában, illetve az azt követő beszélgetésen a magyarok és románok közötti együttélés kérdéseit, Erdély Romániához, illetve Magyarországhoz való kötődését taglalta, de kitért az újraéledni látszó transzszilvanista mozgalomra is.