Komoly aggodalommal kell nézni, mi lesz a magyarság politikai érdekképviseletével Szlovákiában és Romániában – vélte az Országgyűlés elnöke.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) levélben kérte Klaus Iohannis román államfőt, hogy küldje vissza a parlamentbe a szerdán elfogadott zászlótörvényt – közölte az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében a székelység közképviseleti testülete. Ugyanakkor az SZNT felkérte az ombudsmant (romániai nevén a nép ügyvédjét), hogy kérje az elfogadott jogszabály alkotmánybírósági felülvizsgálatát, a magyar kormányt pedig arra kérte, hogy a két ország közötti alapszerződés értelmében tegyen lépéseket a székely szimbólumok védelméért.

2014. február 12.-én felhívással fordultunk a székely önkormányzatokhoz, kérve, hogy határozatok elfogadásával tegyék láthatóvá a nagyvilág számára, a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni. Ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, egy szerves törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar is. Ezt követően - a mai napig - több mint egy év alatt a 153 önkormányzatból 51 tette meg ezt a lépést.
A Képviselőház által elfogadott, úgynevezett zászlótörvény – amint azt a tervezet nyilvánosságra kerülésekor is jeleztük – elfogadhatatlan a székely közösség számára.
Jellemző a nemzeti közösségünk felszámolására törekvő Romániára, hogy a politikusok – pártállástól függetlenül – azt szajkózzák, talán el is hiszik: „Románia példaértékű nemzetiségi politikát folytat”. Az új Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke, Alina Gorghiu pártja RMDSZ-szel folytatott tárgyalásaira utalva egyértelműen jelenti ki – minden rosszindulat nélkül –, hogy a kisebbségek jogai Romániában biztosítottak. Úgy véli, a román törvények megfelelnek az európai szabványnak, s a kisebbségnek kedveznek, legfeljebb azok mindenkori betartásának lehetne utánanézni, ezért nem alkotja vita tárgyát a pártok közti egyezkedésekben.
Ma este a Digi24-en megnéztem egy interjút Lucian Boia történésszel. Többek között a kisebbségekről is mondott néhány szót, nagyon keveset, de valami megragadott. Románia egységes nemzetállamként épült fel, melyben a kisebbségeket asszimilálni kell, vagyis integrálódniuk kell a többségi népesség nagy tömegébe.
„Mivel a törvény kitétele szerint két közigazgatási egységnek nem lehet ugyanaz a zászlója, megállapítható, hogy a törvény nem vonatkozik a székely zászlóra” – áll az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnökségének tegnapi közleményében. A zászlótörvény kapcsán a Székely Nemzeti Tanács is határozottan állást foglalt, levélben kérve Klaus Johannis államfőt, hogy küldje vissza a parlamentbe a szerdán elfogadott törvényt.
Eltérően vélekednek a székelyföldi politikusok a parlament által elfogadott zászlótörvényről. Az SZNT fenntartja tavaly megfogalmazott aggályait, s az RMDSZ-es politikusok között is akad, aki úgy véli, a székely zászló ügyére nem hoz megoldást a jogszabály.